Laktató zöldbab leves

Elhatároztam, hogy nem hanyagolom ezt a blogot, ha időm, kedvem engedi, feltöltöm a recepteket, szorgalmasabban, mint eddig.

Nem éppen egy fogyókúrás leves ez, van benne szalonna, kolbász, hogy jól lakjon az ember. Kenyérrel, esetleg extra tejföllel számomra felér egy egytálétellel. Tulajdonképpen a "magyaros zöldbableves" és a hagyományos közti arany középút ez, azt hiszem. És külön öröm, hogy, habár a gyerekeim mostanában válogatós korszakukat élik, ez mindenkinek ízlett.

35 dkg fagyasztott zöldbab
5 dkg húsos szalonna (esetleg a bőrkéje)
5 dkg kolbász
1 ek olaj
1  nagy fej vöröshagyma
1 púpozott kk pirospaprika
1,5 dl tejföl
1 ek liszt
só, bors

A hagymát, a szalonnát apróra felkockázom, a kolbászt felkarikázom. Egy 2-3 literes edényben az egy ek olaj segítségével kiolvasztom a szalonna zsírját lassú tűzön. Amikor már egész apró pörcök vannak csak, akkor eldönthető, hogy szűrőlapáttal kivesszük a pörcös szalonnát, és a végén, tálaláskor tesszük vissza a tetejére (így ropogós marad), vagy benne hagyjuk (így vissza puhul). Én benne hagytam. Rádobom a kolbászt, ezt is pirítom, olvasztom pár percig, majd jöhet a hagyma. Amikor a hagyma üvegessé vált, rászórom a pirospaprikát, és felöntöm egy pohár vízzel. Ekkor jön a még fagyos zöldbab,só, őrölt bors, és fedő alatt 10 percig párolom együtt az egészet. Ha már puhul a bab, akkor felöntöm kb 1,5 liter vízzel. Addig főzöm, amíg a bab meg nem puhul teljesen. Ekkor behabarom az egy 1 liszt és másfél deci tejföl elegyével. Kenyérrel tunkolgatva az igazi.

Marharagu zsályás sütőtökkel

Az eredeti receptet a Nők Lapja konyha októberi számában találtam. Az újságban szarvasraguról van szó, és bár imádom a szarvashúst, mégsem abból készítettem. Aki azt gondolja, hogy ennek anyagi okai vannak, nem téved, egy kiló húsért 4000 Ft-ot nagyon soknak találok. Arra gondoltam, hogy marhából is jó lesz ez, és igazam lett.  Az előkészületek csak picivel tartanak tovább, mint a zöldség és a hús felaprítása, utána csak be kell tenni a sütőbe 2-3 órára. Pont vasárnapra való étel. Van még egy-két módosítás a receptben, de az alap ugyanaz.

Állítólag 4 személyre szól a recept, szerintem inkább 6:

60 dkg marhalábszár
8 dkg zsír
5 cent pálinka
1 kisebb zellergumó (nem fás)
2 szál sárgarépa
1 karalábé
70 dkg sütőtök (pucolt mennyiség)
3 csipet kaukukkfű
3 db babérlevél
5 dl vörösbor
6 dkg vaj
só, fehérbors
10 dkg füstölt szalonna
4 ek méz
1 ek szárított zsálya
olaj

Hosszú a bevásárló lista, de a zsályán kívül nincs benne extraság.
Előkészületek: 2,5 cm-es kockákra vágtam a marha lábszárat, vékonyan felszeleteltem a sárgarépát, a zellert, a karalábét és a sütőtökből 20 dekányit. A szalonnát apróra felkockáztam. Előmelegítettem a sütőt 160 fokra.
A zsírt felolvasztottam egy nagyobb serpenyőben és a húskockák minden oldalát átpirítottam benne. Ekkor jött a móka: a fél deci pálinkát ráöntöttem és flambíroztam a marhahúst. Biztonsági felszerelésnek a kezembe vettem egy fedőt, de nem volt rá szükség, habár jó magasra csapott fel a kékes láng. Amikor kialudt a láng, hozzáadtam a finomra szeletelt zöldségeket, a kakukkfüvet, babérlevelet, sót. Kis pirítás után felöntöttem a fél liter borral és még kb egy deci vízzel, annyira, hogy ellepje. Az egészet egy magas falú tepsibe öntöttem, rátettem a szalonnát, alufóliával lefedtem és beraktam a sütőbe. Időnként (fél óránként) ránéztem, és ha nagyon elpárolgott a leve, vízzel utána töltöttem. 2-3 óra kell, mire a hús igazán puha lesz.
A maradék sütőtököt 2-3 centis kockákra vágtam, és beleforgattam egy kevés (1 ek) olajba. Amikor már majdnem kész a hús (olyan 2-2,5 óra táján) egy külön, sütőpapírral bélelt tepsiben betettem a hús mellé sülni a tököt. Eközben összekevertem a mézet a zsályát, a sót és némi fehérborsot. 15 perc sütés után a sütőtökre csorgattam a mézes-zsályás keveréket, és újabb 10-15 percig sütöttem.
Amikor kész volt, a marharagura halmoztam a sütőtököt, ez köretként is funkcionál.

Bár még csak egyszer készítettem el, nálam bekerült a kedvencek közé, nagyon összetett íze van, és frissen az igazi!